"közgazdaságtan" a mindennapokban

Közérdekű gazdasági, pénzügyi, pénzpiaci kérdések szakzsargon nélkül, talán egyszerűbben.

A csomagolás

2011.02.06. 21:06 derin

A piacok, a befektetők kezdik szeretni a magyar „gazdaságpolitikát”. Bár a mélységes utálat a forint árfolyamán a közelmúltban sem látszott, a bizonytalanságérzetüket a kockázati feláron keresztül magas kamattal és nem meneküléssel fizettették meg. Ma még egy éppen hogy befektetési kategóriára ajánlott ország vagyunk, Bulgáriával egy szinten. Ma az államcsőd szempontjából a világ 10 legkockázatosabb országa közé sorol bennünket a „mindenható” piac, Pakisztán, Irak és Ukrajna társaságában. Ez nem vicc, a valahonnét fakadó magyar „kormányfő-fóbia” miatt még tény, valamiért még büntetni akarják a hazai intézkedéseket.  Az ország viszont már egyáltalán nem áll rosszul, sőt, küszöbön áll egy országsiker-történet is. A „piac” majd fel- és elismeri.

 
Ha a kormányzat tényleg tartalmas, a kiadási oldalon hosszú távú jelentős, koncepcióval bíró csökkentéseket fogalmaz meg, a tények alapján törvényszerűen eljön a sikertörténeti minősítés is. Van honnét lefaragni, érdeksérelmekkel fog járni. Fel kell vállalni.
 
Hosszú ideje teljesen világos, mihez kellene hozzányúlni. Zajlik is a közvélemény puhítása a nyilvánvaló teendők finom előkészítésével. Újabb egyensúlyozás. A nyilvánvaló, törvényszerű és indokolt intézkedéseket, megszorításokat kell átszervezés, reform címkékre változtatni.
 
A rokkantnyugdíjazási folyamat és gyakorlat felülvizsgálata, a több tíz-, vagy százezres álrokkantak kiszűrése, a tömegközlekedést ingyenesen vagy kedvezményekkel használók széles körének jelentős szűkítése bizonyosan érzékenyen fog érinteni széles tömegeket. A korkedvezményes és átlagbér feletti nyugdíjak kérdése is intézkedéseket igényelne, nehezítés és befagyasztás formájában.
Kemény sérelmekkel és reakciókkal fog járni a sokak életét megnehezítő, de indokolt szűkítések sora.
 
Az oktatás, egészségügy, önkormányzatok, nyugdíjak és szociális segélyezés ötösfogatában rejlenek az igazi tartalékok. A nagy kérdés, hogy mit és milyen gyorsan mernek innét előhúzni. A nagy egészről mindenki tudja, hogy rosszul és pazarlóan működik, de bármilyen mélységűek is az intézkedések, sokan gondolják úgy, hogy az ő kis juttatásaik bizony indokoltak és jogosak, micsoda dolog hozzányúlni. A pazarló, rosszul működő államot mindenki látja, de az egyén mintha csak kívülről tudná nézni, úgy mintha ő nem venné ki a részét ilyen-olyan formában a pazarló működés fenntartásából, az alanyi jogúnak gondolt állami ellátásokból, az össznépi összekacsintásból, a „szerzés” öröméből. Az igazi átalakítások kulcsa a megfelelő tájékoztatásban és a társadalmi elfogadottságban van, ha a kormányzati szándékokat tényként könyvelhetjük el. A szándék látszik.
 
Egész Európában a fenntarthatatlanság felé haladnak a jóléti államok. Kína világbanki képviselőjétől származó, Európára vonatkozó mondatok szerint: „Önök túl jól élnek, magasak az igények, túl sok a hitel, alig születik gyerek. De ennek a modellnek belátható időn belül vége.” Így látszik Európa Kínából. Komoly tartalmú mondatok.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://kozertheto.blog.hu/api/trackback/id/tr212643081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása