Hogy is állunk az adósságokkal? Az államadósság kapcsán hallható szinte mindennapos megnyilvánulások késztettek arra, hogy az Államadósság Kezelő Központ honlapján szerezzek pontos információkat és választ a kérdésre. A honlap adataiból szedegettem össze két idősort, amelyeket kerekített értékekkel szerepeltetve állítottam össze. Megint csak a nagyságrendekre és a számokból következtethető folyamatokra hívnám fel a figyelmet. Bizonyára sokak számára csak unalmas számsorokról lehet szó, talán mégis érdemes egy komolyabb pillantást vetni rájuk, hiszen remélhetőleg eligazodást jelenthetnek a mindennapi hírekben és segíthetnek a problémákról fogalmat alkotni. Reményeim szerint nem haszontalan adatokként, hanem tartalmat jelentő magyarázatként, viszonyításként helyezhetőek el a közeljövőben. Egyébként meg talán a tájékozottság részét kell, hogy jelentsék.
A központi költségvetés adósságainak lejárata 2010.06.30-án a következő néhány évre!
Csak a viszonyítások végett! A 2010-es költségvetési előirányzatok szerint az éves ÁFA bevétel 2300 milliárd Ft, az éves teljes SZJA bevétel 1880 milliárd Ft., az éves társasági adóbevétel 610 milliárd Ft., a teljes éves jövedéki adóbevétel 890 milliárd Ft. (üzemanyag, alkohol, dohányáruk stb. után)
2010 2610 milliárd Ft.
2011 2858 milliárd Ft.
2012 2386 milliárd Ft.
2013 3009 milliárd Ft.
2014 2224 milliárd Ft.
2015 1297 milliárd Ft.
2016 1700 milliárd Ft.
A fenti számok az évente csak hiteltörlesztésre biztosítandó összegeket jelentik az állam számára! Nyilvánvalóan az adott évben lejáró adósság csak újabb hitelek felvételével oldható meg, az adóssághegy további tologatásával. Talán a számokból érzékeltethető, milyen fontossága van, hogy az ország képes legyen államkötvényeket, állampapírokat értékesíteni, devizahiteleket felvenni. Mindezt természetesen minél jobb feltételekkel, kamattal (bízzunk benne, hogy a vásárlók, hitelezők adottnak tekinthetők!). A kormányzati kinyilatkoztatások szerint piaci szereplők, és nem az IMF lesznek a finanszírozók! Óriási jelentőségű az IMF szerepének kérdése, mivel rengeteg állam jelenik meg hitelfelvevőként a piacon, nagy bátorság IMF védőháló nélkül megpróbálni biztosítani a finanszírozást. Nagy bátorság és kemény vállalás, bár hozzátartozhat egy magabiztos országhoz és értéket is jelenthet, azon túl, hogy maradhat függetlenség a gazdaságpolitika alakításában!
Az IMF hitelek törlesztése 2011-ben indul, onnantól ezt a hitelt és az állampapírokat is kell tudni törleszteni! A bevonandó pénz mennyisége hatalmas, a piacról szinte lehetetlennek tűnik előteremteni. Csak nagyon hiteles országnak, nagyon jó környezetben sikerülhet ennyi állampapírt eladni. Talán egyszerűbb lenne az IMF-hitelt tovább görgetni……
Amennyi nehézséget fognak még jelenteni az európai adósságproblémák, ne lepődjünk meg, ha ez ügyben lesznek még fordulatok!
Mindentől függetlenül tragikus számsor, de sajnos meg kell jeleníteni egy még sokkolóbb adathalmazt is!
A központi költségvetés adósságállományának alakulása az elmúlt 12 évben!
év adósságállomány növekmény adósság/GDP
1998 6166 milliárd Ft. 61,1%
1999 6886 milliárd Ft. 720 milliárd Ft. 60,4%
2000 7226 milliárd Ft. 340 milliárd Ft. 53,4%
2001 7720 milliárd Ft. 494 milliárd Ft. 50,6%
2002 9224 milliárd Ft. 1504 milliárd Ft. 53,7%
2003 10588 milliárd Ft. 1364 milliárd Ft. 55,9%
2004 11593 milliárd Ft. 1005 milliárd Ft. 56,0%
2005 12744 milliárd Ft. 1151 milliárd Ft. 57,9%
2006 14705 milliárd Ft. 1961 milliárd Ft. 61,9%
2007 15586 milliárd Ft. 881 milliárd Ft. 61,3%
2008 18104 milliárd Ft. 2518 milliárd Ft. 68,4%
2009 18963 milliárd Ft. 859 milliárd Ft. 72,7%
2010.jún.30. 20471 milliárd Ft. 1508 milliárd Ft. kb. 80%
Az adatsor utolsó oszlopa az euro bevezetésének egyik feltétele, az államadósság hazai össztermékhez viszonyított aránya, amely 60%-ban van meghatározva. Az év végére előre jelzett 80%-os arány jelen pillanatban körülbelül 5000 milliárd forintos „túlteljesítést” jelent (a banki különadó pl. 200 milliárd Ft./év!). 2008 drámai romlásának magyarázata, előzményei külön írást érdemelnek a kiszolgáltatottságunk okaként.
Komoly növekedéssel, a költségvetés kordában tartásával, évekig megoldható külföldi finanszírozással dolgozható le megfelelő szintre az állomány. Olyan környezetben, ahol jelenleg a hazai fogyasztás nem tud nőni, a lakossági, vállalati eladósodottság is veszélyes mértékű. Egyébként 7000 milliárd Ft. körüli összeg a lakossági hitelállomány, megint csak a viszonyítások végett!
Ugyanakkor több országban jelent feszítő problémát az adósságok finanszírozása, tehát nagy a konkurencia a hitelfelvevők oldaláról.
A hét egyik eseménye például az írországi (néhány éve még bezzeg ország!) államadósság kezelésének felerősödő nehézségei. Az ír állampapírok lejárattól függően 4-6%-os kamattal voltak eladhatók, jelentős hozamemelkedést produkálva! A már sokat hallott görög, spanyol, portugál, még a háttérben lévő olasz problémákról nem is beszélve.
Európa egyre több országa jelenik meg egyre nagyobb hiteléhséggel a piacokon, egyre nagyobb kamatokat „kínálva”. Ez lesz a következő évek még sokszor hallott fő problémája. Államadósság, államcsőd!
Nekünk is tudnunk kell biztosítani a hitelfelvételeinket, mindemellett már most is több mint évi 1000 milliárd Ft. kamatfizetési kötelezettség terheli a költségvetést! Keskeny ösvény!
